2016. február 11., csütörtök

Welsh country stockings lesz...

Zoknikötésben nincs túl sok tapasztalatom. De ennek a zokninak vagy harisnyának az egyszerű szépsége megkapott. A fél pár elkészült. A másiknak még csak a száránál tartok. Picit nagy lett. Ehhez a fonalhoz 2,5-es tűt használtam, de elég lett volna a fél számmal kiebb is. ( Szerintem.)  Minta és a fazon is még mindig nagyon tetszik, ezért ezt  a munkát hamarosan befejezem.  Egyáltalán nem bánom, hogy az eredetihez képest a sarkot nem natúr színben kötöttem, hanem szürkével. 



2016. január 23., szombat

Lassan, de biztosan

Rég jártam erre (is), kevés dolgot tudok mutatni. Az elmúlt időszakban főként - vagy inkább - fontam. Ultimátumot kaptam,  :-) hogy addig ne nagyon vásárolgassak fonalakat, sem egyéb fonni valót, amíg a meglévő készletnek a végére nem járok. Ez a készlet nem olyan sok, de már időszerű a felhasználása. Egy pici előzetest azért villantok. A Camino sál már blokkolás előtt van. Csak idejét nem tudom mikor...
A zoknit még csak  most kezdtem. Francia, gyapjú és polyamid keverékű fonalat használok hozzá. Az eredetijét a Rav-on láttam, egy finn kötős, mustaavillaa szépséges munkái között. Nancy Bush tervezte, aki csipkekötéseiről és terveiről ismert. A finn kötős hölgyhöz hasonlóan a sarokrészt, ami az eredetiben világos fonallal készült, én is inkább a zokni testét adó sötét színnel kötöm, azt gondolom így praktikusabb. 



2015. szeptember 1., kedd

Emlék

Ez a keszkenő anyósom hagyatékából maradt. Eredetileg az ő nagymamájáé volt. A korát csak megbecsülni lehet. Tercsa mama, akié a kendő volt, valamikor az 50-es években halt meg, anyósom idén augusztusban, 82 évesen. A keszkenő nagyjából 20x20 cm-es. a közepe selyem, rajta kézi hímzéssel az eredeti tulajdonos neve. A széleken recehorgolással készült csipke. Valaha fehér lehetett, ma már bézsre barnult. Anyósom lánykori kézitáskájában találtuk. Finom holmi, a közepe már itt-ott lyukas, vagy a hajtások mentén szakadt picit. A tervem az, hogy keretbe foglaltatom, üveg alatt. 






2015. augusztus 25., kedd

Festés és kötés

A festett fonal alapanyaga ajándék, az összetételre nem emlékszem, de gyapjú és talán angóra (?). Nem szoktam fonalat festeni. de volt egy kis maradék festékporom ( Deka) azt használtam kísérleti jelleggel.





Kieran Foley mintái mindig is tetszettek. Szeretem a színvilágát és hagyományokból merítő  tervezői ízlését,. Sok minden inspirálja, különböző korok és népek textil-mintái, és színei.
A Camino Bubbles nagyon egyszerű minta és a színek valamint a kendő mérete könnyen variálható. Nagyon tetszik, hogy az ejtett szemek miatt, látványosan növekszik, bár még így sem tartok a felénél sem, de már elérkeztem abba a sávba, aminél általában már nem adom fel, hanem végigcsinálom. Kétféle, kék színt kötök egymással váltakozva. Leginkább haragos tengerre emlékeztet, de nagyon tetszik. A tű 3,25-ös, a fonal csipkéhez való, Buci festette.



 

2015. június 4., csütörtök

Barcsay és Goth Mitts

Variálós vagyok. A személyiségemből fakad. Sokféle platformon léteztem, melyek egy részét megszüntettem, más részüket újraélesztettem. Vannak véglegesnek tűnő beszüntetéseim, ezek közzé tartozik néhány közösségi oldalon való szereplésem. Van, akik számára ez hirtelen eltűnés, van akik tudják ezt a szeszélyemet. Bár erre elég gyéren látogattok, ha még is van olyan köztetek, aki hirtelen eltűnésemet a közösségi oldalról furcsállja, annak csak azt tudom mondani, hogy nincs különösebb oka, ha csak az nem, hogy engem meghülyített, egyáltalán nem volt egészséges számomra még úgy sem, hogy a legkülönfélébb beállítási funkciókat is kipróbáltam.
Elég volt.
Elteltem, beteltem.
Sokszor eszembe jutnak Popper Péter szavai az információ gyors áramlásáról, aminek a feszített ütemű feldolgozási sebességét én már képtelen vagyok helyenként követni.

"Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre a teremtett világot, pontosan azt csinálnám vele, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg minden tönkre nem megy.

Itt nyugisabb, csendesebb, kevesebb impulzus ér, könnyebb feldolgoznom. Majdnem olyan, mintha a nagyváros pörgéséből a vidék nyugodtabb, csendesebb közegébe kerültem volna. Persze, lehet hogy lesz ez még így se, de jelenleg erre van szükségem.
Néhány ottani munkámat ide biggyesztem, ez nem lesz túl gyakori, mivel elég kevés van belőlük. 
---

 Egy gyermekkori barátnőm jóvoltából, sikerült a saját erőből való próbálkozásaimhoz segédletet kapnom. Barcsay Művészeti Anatómiáját sokan ajánlották nekem. A könyvet már régen kölcsönkaptam, de csak most került a kezeim közzé ismét. 






---

A kesztyűt nem most kötöttem. Bár a képen nagyon kis precízkének tűnik, de az ujjakat végül ki kellett bontanom, mert nemigen lehetett szabadon mozogni bennük. Az okra nem jöttem rá, de végül is mindkét variációban - szabad, bevarrás nélküli változatban és ujjakkal egyaránt - láttam  a befejezett projektek között a Rav-on. Az eredeti gyönyörű, szürke színben pompázik én ezt a kéket választottam. Valószínűleg újból meg fogom kötni, de azt már magamnak. 




2015. május 26., kedd

Tusrajzok

Nem tanultam rajzolni. Soha. Kamaszkorom egyik otthoni szórakozása volt. 
Sokat másoltam. Miután befejeztem a középiskolát és dolgozni kezdtem, még időnként elkapott a kedv, de szép lassan feledésbe merült. Később más hobbik töltötték ki a szabadidős tevékenységem nagy részét. Aztán valahogy újra előjött, persze azon a szinten, ahogy abbahagytam. Újból másolásokkal kezdtem. Ceruzát használtam, hisz az mindig akad, olcsó, papírt is lehet találni hozzá. Egyszerűnek tűnő technikája nem veszi el a bátorságot. Aztán merészebb lettem. Tustinta. Itt az árak már elég széles spektrumon mozognak, de hihetetlen látványvilága és még mindig az egyszerűség hite, meggyőzött, hogy próbáljam ki ezt is. Nem bántam meg. Valószínűleg örök szerelem lesz. 

Tudom, hogy tanárhoz kellene járnom. Egy darabig úgy nézett ki, hogy van is rá lehetőség, de sajnos azon a módon és olyan nagy távolságra, lehetetlen rendszerességgel járnom, mind a munkám miatt, mind pedig a családom végett. Ezért ahogy tudok, magam próbálkozom. Igaz, így jóval lassabb a haladás és rengeteg vargabetűt tesz meg az ember egy-egy kisebb szintű fejlődésért, de jelenleg ezzel kell beérjem.

Ez a négy rajz az elmúlt időszakom termése. 
Nem egyből a tust viszem föl a papírra. Előrajzolok. Az árnyékokat és a telített sötét foltokat nem, csak a körvonalakat. 

Leonardo: Warrior


Saintclair művét kicsit módosítottam a nyaklánccal és a pirossal körvonalazott "A" betűvel.



Moebius harcosa. Ezen még dolgozom



Saintclair: Foltos hiéna



2015. január 11., vasárnap

BAM3

A tavalyi évem nagyon nehéz volt, év végére sikerült összekaparnom magam egy miniatűr kiállítás erejéig. A képek még január végéig láthatóak az M2 és M4-es metró vonalán. Két-két szerelvényben, 17 alkotni vágyó társam műveivel egyetemben. Két tablóm van kiállítva. A kiállítás szellemes, vállalati kezdeményezés volt :-) 




Ez az évem is lustácskán indul, de ha sikerül néhány kötelezettségemet letudni, talán lesz energiám újabb dolgokba kezdeni. Ezt a kesztyűt is nemrég fejeztem be, bár saját kézen nehéz fotózni.
Goth Mitts. Nem saját részre. Buci által festett Cinege.